Iskolatörténet
A falu központi részén, a templom és a paplak tőszomszédságában található iskolánk tetszetős épülete, amely 1909 óta ékesíti községünket. A helyi oktatás történetének kétségkívül legfontosabb eseménye volt magának az iskolának az építése; de a kezdetek ennél messzebbre nyúlnak vissza. A régi időkről keveset tudunk, bizonyosat csak annyit, hogy az 1680-as években a szomszédos Öttevényről járt át heti egy alkalommal tanító, bizonyos Sira (Ziray?) Péter nevezetű. 1737-ben anyakönyvi bejegyzés tanúskodik Németh Ferenc iskolamesterről, feltehetően ekkor már iskola is volt. 1760-ban Paksi Márton György nevű iskolamesterünk énekeskönyvet írt Mindenszentek tiszteletére 721 oldalon, amely ma a győri Xantus János Múzeumban található. Az 1800-as évek első feléből Kovács Ferenc és Láb János, az 1860-as évekből pedig Polgár Mihály és Oszoly Mihály neve maradt fenn. Ettől kezdve a tanítók névsora teljesnek mondható, forrásként egyházi sematiamusok, iskolaszéki jegyzőkönyvek és naplók állnak rendelkezésünkre.
1881-ben került az iskolánkba Miklósy Imre, akinek a nevéhez fűződik többek között az új iskola építésének szervezése, valamint közvetlenül ezt megelőzően az iskola államosítása. A község képviselőtestülete korábban többször is sikertelenül kérte az iskola államosítását, ami végül 1904-ben kedvező minisztériumi fogadtatásra talált. Az 1908/09-es tanévtől kezdve az addig római katolikus felekezeti iskola állami iskolaként működött tovább. Még ugyanebben az évben lerakták egy új, emeletes iskolaépület alapjait, amely az 1855-ben épült, 80 főt befogadó egytantermes iskolát váltotta fel. Akkoriban az egész környéken általános feltűnést keltett - még újságcikk is tudósított róla -, hogy Kunszigeten tágas, emeletes, állami iskola épült. A régi öregek emlékezetében összefonódott az iskola építésével Miklósy alakja, akit "áldott emlékű oskolamester"-nek emlegettek. Sírfelirata a kunszigeti temetőben úgyszintén megbecsülésről árulkodik: "Magasztos pályáján 38 évig működött, melyből a községben 30 évet töltött." 1910-ben hunyt el, nem sokkal az általa megálmodott iskola elkészülte után.
A fejlődés nemcsak az épületet alapul véve volt szembetűnő. Az 1890-es években az akkor átlagosnak tekinthető 120 tanulóhoz már két tanítót alkalmaztak: egy főtanítót és egy segédtanítót. A XX. század első felében háromra nőtt a pedagógusok száma: az igazgató mellett két tanító működött, 6 osztályt tanítottak 3 tanteremben. Az iskola a második világháború után részben osztott formában működött 8 osztállyal. A mélypontot az intézmény történetében az 1976-os körzetesítés jelentette. Hiába állt ki egy emberként a falu népe az önálló iskola mellett, a felsőbb akarat győzedelmeskedett: 1990-ig a szomszédos Öttevényre jártak a felső-tagozatos gyerekek, az alsó tagozat pedig tagiskolaként működött.
Az iskolatörténet a rendszerváltással egy felemelő, felemelkedő szakaszba ért. Ennek történeti feldolgozása még várat magára. 17 éven keresztül, amig a központi és a helyi hatalom ezt lehetővé tette családias hangulatban, a nevelési szempontokat elsődlegesen figyelembe véve tanult itt több nemzedék. Tudásuk, élményeik, emberségük mutatja, hogy az iskola áldozatos fenntartása nem volt hiábavaló. A kunsziget.hu-n rendszeresen adtunk hírt az eredményekről, ünnepélyekről, művészeti és sport eseményekről.
A 2007-2008-as tanév változást hozott, az iskola működtetését a győri székhelyű Vocational Academy alapítvány vette át.